Víz...
Nem hittem volna, hogy eme témának egy külön oldalt készítek…
Azt hiszem fontos megosztanom, pár gondolatot, ami tőlünk független… vagy mégsem?!
Gyerekkoromban voltak azért még igazi telek… nagy havak… amik nem is olvadtak el mindjárt…
A tavaszi olvadásokkal igazán át tudott ázni erdő- mező… „megalapozva a tavaszi gombák elindulását” ha pedig volt még egy kis eső is közben, akkor az olyan volt, mint olaj a tűzre…
Több (erdei) forrást megismertem anno… illetve volt olyan, melyet apukámmal mi tartottunk tisztán… illetve: készítettünk egy kis kutat, ahol fel tudott gyűlni a víz…
Az idő múlásával ezek száma egyre csökken… (több okból is, de…)
Az idei nyár viszont annyira aszályos volt, hogy az eddig a legnagyobb szárazságban is csurgó forrás, még ha nagyon vékonyan is de csurgott… idén nyáron viszont már csak csepegett!
Több patak „elkarcsúsodott”…
Az esők után ahol hatalmas tócsák szoktak lenni, éppen, hogy nedves maradt a talaj…
A szép zöld mezőket, sok szép virág tarkította… olyan magával ragadó színvilág fogadott, idén pedig a zöld kifakult rendesen… a virágok száma pedig jelentősen visszaesett, a színvilág….mint mosáskor, amikor nem használunk „színfogót”…
Fák száradtak ki…
Az erdei csemegék… mini erdei málna szemek, bokrokra rásült szeder, borsó méretű csipke…
A gombák világa is megsínylette… vele együtt mi gombászok is… illetve sokan mások, akik akár így, akár úgy, de szeretik a gombákat.
A szemétről nem is szeretnék már „beszélni”, de kiverte a biztosítékot nálam, hogy az erdőben épp hogy csurdogáló patakba szemetelnek bele…
Hmmm… szörnyű!